Ültetés

Kertész leszek..



Napok óta figyeljük a kertekben a természet ébredését. A rügyező fák, a tavaszi virágok a tél elmúlását hirdetik.

A növények fejlődése titkokat sejtet, ennek kezdtünk utánajárni. Borsót ültettünk, aminek fejlődését nap, mint nap nyomon követjük és megtapasztaljuk, hogy mire is van szüksége a fejlődéshez.



Vizuális nevelés:

Nyomdázás gyümölcsökkel:

Az almákat félbevágtuk , megvizsgáltuk a belsejét, a magházban megbújó magokat, majd a kiválasztott színnel egyenletesen befestettük.
Festés után jöhetett a nyomdázás.
A tevékenységet több napon keresztül is folytatták a gyerekek, a mindig változó formák, véget nem érő nyomdázásra motiválták a lelkes kis festőket.




Heti mesénk:

Kolozsvári Grandpierre Emil: A KISNYÚL

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt egy kisnyúl. Ez a kisnyúl jó étvággyal legelészett a réten, s hogy még jobban legelészhessen, felakasztotta a csengettyűjét egy fiatal fára.
Mire a kisnyúl jóllakott, megnőtt a fa. Olyan magasra nyúlott, hogy a kisnyúl hasztalan ágaskodott, a csengettyűjét nem érte el. Kérte tőle, adja vissza.
- Nem adom én, eleget adtam már! - válaszolt a fa.
Megharagudott a kisnyúl, s elment a fejszéhez.
- Kérlek, fejsze, döntsd le a fát, nem akarja visszaadni kis csengettyűmet.
A fejsze a fejét rázta.
- Nem döntöm én, eleget döntöttem már!
Elment a nyúl a kőhöz.
- Kérlek, kő barátom, csorbítsd ki a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet.
- Nem csorbítom, eleget csorbítottam már!
Nem boldogult itt sem a kisnyúl, s patakhoz járult hát.
- Kérlek, patak, mosd ki a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet.
De a patak csak ennyit mondott:
- Nem mosom én, eleget mostam már!
”Az ökör csak megsegít” - gondolta a kisnyúl.
- Kérlek ökör komám, idd ki a patakot, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő neme akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni kis csengettyűmet.
Az ökör bődült egyet:
- Nem iszom én, eleget ittam már!
”Majd a mészáros!” - reménykedett a kisnyúl.
- Kérek, mészáros, vágd le az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a patak vizét, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet.
- Nem vágom én, eleget vágtam már!
Erre úgy megharagudott a kisnyúl, hogy meg sem állott a bolháig.
- Édes-kedves bolha komám, csípd meg a mészárost, a mészáros nem akarja levágni az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a patakot, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni kis csengettyűmet.
- No, majd meglátjuk!
A bolha megcsípte a mészárost, a mészáros levágta az ökröt, az ökör kiitta a patakot, a patak kimosta a követ, a kő kicsorbította a fejsze élét, a fejsze kivágta a fát, a fa visszaadta a kis csengettyűt. A kisnyúl csilingelni kezdett a csengettyűvel, s még most is csilingel, ha azóta el nem vesztette.