Vízi élet

" Vízi világ" vízben élő állatok és növények
Az akvárium kitakarítása után, (újult erővel) Gizi néni és kis csapata a teknős helyének rendbetételére vállalkozott.
Már ismerős volt a feladat és megkönnyítette a tennivalókat, hogy Kamilla nagyon szeret terráriumának falain kívül időzni úgyhogy akik nem mosták a köveket, azoknak nem volt más feladatuk, mint szaladgálni a teknősünk után, aki kihasználva a szabadságot bejárta az egész óvodát, nem kis rémületet okozva a szomszédos csoportokban.
Jó kis móka volt vizes lábnyomait követve felfedezni, hogy merre jár!
Közben persze a többiek csak dolgoztak és dolgoztak, mi pedig mindenfele szaladgáltunk az óvodában.


Halas játékunk, amit nagyon megszerettünk:
A halak úszkálhatnak mindenfelé, jelre asztal alá, székek mögé( kövek) bújnak és mozdulatlanul várják a következő jelzést.

A játékhoz kapcsolódó versünk:

Gazdag Erzsi: Ringató

Ring, ring,
ring a nád.
Nádon ring a fészek.
Nádirigó kisfia,
aludj, álmodj szépet!

Du-du
szól a szél.
Szól a szél dudája.
Elaludt a kisrigó.
Alszik a nád és a tó.
Alszik, alszik minden.
Aludj te is, kincsem!

Vizuális téma:"

Halacskák" halpikkely ragasztása papírra

A foglalkozás feladata, hogy szerezzenek tapasztalatot a gyerekek a ragasztás technikájáról, mint új díszítési lehetőségről.

Finomodjon ujjmozgásuk a kis papírdarabok fogásával és ragasztásával.

Közben beszélgetés a vízben élő állatokról, főleg a halakról és azok jellemzőiről.( pl. pikkely borítja a testüket, kopoltyúval lélegeznek, uszonyaik vannak stb.)

Heti mesénk: A gomba alatt

Vlagyimir Szutyejev: A gomba alatt (Vidám mesék)

A Hangyát egyszer utolérte egy nagy eső. Hova bújjék előle? Egy apró kis gombát látott meg a Hangya a tisztáson, odaszaladt, és elbújt a gomba kalapja alá. Üldögél a gomba tövében, várja, hogy elálljon az eső. Ámde az eső egyre jobban zuhogott.

Egy agyonázott Pillangó vánszorgott a gombához.
- Hangyácska, Hangyácska, engedj ide engem is a gomba alá! Úgy eláztam, nem tudok repülni!
Már hogyan is engednélek - kérdezte a Hangya -, hiszen magam is csak éppen hogy elférek alatta?!
- Sebaj! Kis helyen is elférnek, akik szeretik egymást.
Erre aztán a Hangya beeresztette a Pillangót a gomba alá. Az eső meg egyre csak zuhogott. Futva jön Egérke.
- Engedjetek a gomba alá engem is! Patakokban folyik a víz rajtam!
- Ugyan hogyan engedhetnénk ide? Nincs itt már szabad hely.
- Húzzátok magatokat összébb egy kicsit!
Összébb húzták magukat, és beengedték az Egérkét a gomba alá.
Az eső zuhogott, sehogy sem akarta abbahagyni. Arra ugrándozott a Veréb, és így sírt-rítt:
- Megázott a tollacskám, megfáradt a szárnyacskám! Engedjetek be engem is a gomba alá megszáradni, megpihenni, az eső végét kivárni!
- Nincs már több hely!
- Húzódjatok összébb, nagyon kérlek benneteket!
- Na jól van.
Összébb húzódtak – jutott hely a Verébnek is.
Ekkor a Nyúl ugrott ki a tisztásra, és meglátta a gombát.
- Bújtassatok el! - kiáltozta.- Mentsetek meg! Üldöz a róka!
- Sajnálom a Nyulat – szólt a Hangya. - Tudjátok mit? Húzódzkodjunk összébb!
Alighogy a Nyulat elrejtették, odaért a Róka is.
- Nem láttátok a Nyulat? - kérdezte.
- Nem láttuk bizony!
Közelebb lopakodott a Róka, és szaglászni kezdett.
- Nem itt bújt el?
- Ugyan, hogy bújhatott volna ide?
Megcsóválta farkát a Róka, és elment.
Közben az eső is elállt, a nap is kisütött. Előbújtak a gomba alól mindahányan, és örvendeztek.
A Hangya elgondolkozott, és azt mondta:
- Hát ez hogyan történhetett? Először még nekem is alig volt helyem a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértünk!
- Brehehehe! Brehehehe! - heherészett valaki.
Mindannyian odanéztek: a gomba kalapján ült a Béka, és jóízűen nevetett:
- Ó ti okosok! Hiszen a gomba….
A mondatot abbahagyta, őket pedig otthagyta.
Mindannyian a gombára néztek, és nyomban kitaláltak, hogyan történhetett az, hogy előbb egynek is alig akadt helye a gomba alatt, a végén mégis mind az öten elfértek.
Ti is kitaláltátok már?