"Vége van már ennek is,
Segíts Isten többre is!
Köszönjük a barátságot!
Földig érő szamárságot!
Ha nem tetszett tagadd el,
Kutya farkát harapd el!
Ég feledtünk ég alattunk,
Mostanáig jól mulattunk!
Jobbra Kelet, balra Nyugat,
Isten áldja Mindnyájukat!"
Nos,... eljött ennek a bejegyzésnek is az ideje.
Elbúcsúztunk...
Nemcsak az iskolába indulóktól, minden kedves Mókuskától.
Ki az iskolában, ki egy másik csoportban folytatja boldog gyermekéveit.
Az utolsó héten néha már úgy éreztük, hogy túlságosan felkavartuk a gyerekeket a búcsúzkodás túláradó érzelmeivel, hiszen mindenen pityeregtek, zavartak és szétszórtak, szomorúak voltak. Mi is.
Valami nagyon értékes időszaknak van most vége.
Lehet, hogy a szeretni-való gyerekcsoport miatt,
lehet, hogy a mindig segítőkész szülők miatt,
lehet, hogy a "kompetencia" adta új lendület miatt,
lehet, hogy azért mert imádtunk együtt dolgozni,
egy irányba haladtunk,
de lehet, hogy csak
ezeknek a gyerekeknek
még nagy dolguk lesz a világban
és a Sorsunk, így mindannyiunkat éppen most,
éppen ezekkel a gyerekekkel, szülőkkel, óvónőkkel és dajka nénivel kovácsolt össze.
A tény az, hogy mindannyian úgy éreztük, ezekben az években jó helyen vagyunk,
és ez éppúgy boldoggá tett Bennünket, csoportban dolgozó felnőtteket, mint a Gyerekeket és Titeket, kedves Szülők!
Legalábbis, ezt tükrözte minden közös pillanatunk, ünnepünk
és az, ahogy elbúcsúztatok tőlünk...
Kívánunk Nektek sok türelmet, szeretetet,
rengeteg új élményt, boldog iskolás- és gyermek éveket!
Magdi néni, Kati néni, Gizi néni
Segíts Isten többre is!
Köszönjük a barátságot!
Földig érő szamárságot!
Ha nem tetszett tagadd el,
Kutya farkát harapd el!
Ég feledtünk ég alattunk,
Mostanáig jól mulattunk!
Jobbra Kelet, balra Nyugat,
Isten áldja Mindnyájukat!"
Nos,... eljött ennek a bejegyzésnek is az ideje.
Elbúcsúztunk...
Nemcsak az iskolába indulóktól, minden kedves Mókuskától.
Ki az iskolában, ki egy másik csoportban folytatja boldog gyermekéveit.
Az utolsó héten néha már úgy éreztük, hogy túlságosan felkavartuk a gyerekeket a búcsúzkodás túláradó érzelmeivel, hiszen mindenen pityeregtek, zavartak és szétszórtak, szomorúak voltak. Mi is.
Valami nagyon értékes időszaknak van most vége.
Lehet, hogy a szeretni-való gyerekcsoport miatt,
lehet, hogy a mindig segítőkész szülők miatt,
lehet, hogy a "kompetencia" adta új lendület miatt,
lehet, hogy azért mert imádtunk együtt dolgozni,
egy irányba haladtunk,
de lehet, hogy csak
ezeknek a gyerekeknek
még nagy dolguk lesz a világban
és a Sorsunk, így mindannyiunkat éppen most,
éppen ezekkel a gyerekekkel, szülőkkel, óvónőkkel és dajka nénivel kovácsolt össze.
A tény az, hogy mindannyian úgy éreztük, ezekben az években jó helyen vagyunk,
és ez éppúgy boldoggá tett Bennünket, csoportban dolgozó felnőtteket, mint a Gyerekeket és Titeket, kedves Szülők!
Legalábbis, ezt tükrözte minden közös pillanatunk, ünnepünk
és az, ahogy elbúcsúztatok tőlünk...
Kívánunk Nektek sok türelmet, szeretetet,
rengeteg új élményt, boldog iskolás- és gyermek éveket!
Magdi néni, Kati néni, Gizi néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése