Víz 8.

Ez a hét sem múlhat el izgalmas felfedezések nélkül. Szerencsénkre az időjárás kedvezett nekünk, s végre felvehettük a "vándorcsizmát"!

Irány ki a szabadba, megjött a tavasz!

Mit is csináltunk a héten?

Játszottunk, miközben fejlődtünk, és fejlődtünk, miközben játszottunk!
Legóból labirintust építettünk, amin bekötött szemmel kellett az ujjunkat végigvezetni.

Fényképezés is volt. Elkészültek a diákigazolvány képeink!
Leendő tanító nénink is benézett hozzánk, hogy kölcsönadjon a kis tudósoknak néhány térképet,
színes pálcikát, amiket nagy örömmel vettünk birtokba.

A pálcikákkal társasozni is tudtunk. Amennyit dobtunk, annyi pálcát használhattunk fel az önállóan kiválasztott mintánk kirakásához.

A térképeket közösen áttanulmányoztuk,

majd Dominik komoly térképmásolásba kezdett,

2 napig másolta kitartóan Magyarország térképét.

Megtanultunk a héten kártyázni! Volt akinek a Fekete Péter lett a kedvence, volt akinek az UNO! Az egész hetet végigcsatáztuk!

Téri irányok, viszonyszavak
matematikai fejlesztés

Térérzékelésüket sajátos módon dolgoztattuk.
A legó labirintusban már egymást kellett irányítani!

Nagyon nehéz! Nemcsak irányítani, hanem a hallottak alapján mozogni is.
Gyakoroltuk a téri irányokat (előtte, mögötte, jobbra, balra, mellette...) mozgásos játékkal is.

"Vadász és nyulak"
Volt egy vadász, 8 ketreccel. Kergette a nyulacskákat, akit elkapott, ketrecbe került.

A többi nyuszi, azt a nyulat tudta kiszabadítani, amelyiknek megtudta mondani a vadászhoz viszonyított helyzetét. Ne izguljatok! Mindenki kiszabadult!

"Virágom, virágom"
környező világ megismerésére nevelés 1.

Búzát, virágmagot, borsót ültettünk.

Egy nagy közöset és mindenki egy kis saját kertecskét, amit maga fog gondozni.

Már 2. nap kibújtak az első kis búzacsírák! Minden nap meglessük mi változott.

Kirándulás egy tópartra, folyópartra
környező világ megismerésére nevelés 2.

Szerencsések vagyunk. A mi kis falunkon keresztül csörgedezik a Séd patak. Egy kedves ismerősnek (Kertész Sanyi bácsinak) pedig van egy "kis" horgásztava a Sédtől nem messze. Első nagy "Tavaszfelfedező" sétánk oda vezetett.

Útközben igyekeztük mindenhol fülön csípni a Tavasz első jeleit.
A fákon...

a virágágyásokban...

az árkokban...

Elvittünk egy tutajt is, hogy megvizsgáljuk mi történik vele a vízbebocsájtáskor, úszik-e itt is, s hogyan viselkedik a patakban (viszi a sodrás), s hogyan a tóban (szél nélkül meg sem mozdul)
Nem mondom, ez volt ám a nagy kaland!! A vízre bocsájtás, aztán amikor elengedtük!

Nagy izgalommal kísértük a parton, s azok az akadályok!

Itt aztán volt időnk mindent kibeszélni a patakról: keskeny-e, széles-e, milyen növények övezik, milyen állatok lakják, mivel szennyezik a gondatlanok, hogyan védekezik a patak...stb.stb.

Sanyi bácsi tava mellett nagy a nyugalom...
Leültünk és élveztük egy kicsit susogó, kuruttyoló, csivitelő hangjait....

Megfigyeltük miben különbözik a pataktól,

hogyan tört utat a megáradt tó vize magának...

az elárasztott területen új barátokat is szereztünk... s rengeteg új tapasztalatot.

Mi más is jöhetett volna ezután , mint a jól megérdemelt FUTKOSÁS!!!!!

Imádtuk!

"Mi lennél, ha...
... Víz lennél?"
dramatikus játék
Rendkívül érdekes játék. Beleképzelni magad egy, azonosítani magad egy megfoghatatlan dologgal... tudni kell elvonatkoztatni, ismernie kell a víz megjelenési formáit, s az egész fantázia nélkül nehéz lenne... "Miért épp az lennél?" Kicsit pszichológia is...

A péntek olyan jól sikerült, hogy volt, aki szombaton is jönni akart óvodába.
Délelőtt a nagy volt a nyugalom. Játszottunk, festegettünk, kártyáztunk, gyurmáztunk...
az udvaron pedig focipályát alakítottunk ki.