
TÉLI CSAPADÉKFAJTÁK
Megint nagyon érdekes témához ért a "kis-tudós" csapat. Nagyon szerencsések voltunk. A csapadékos, téli időjárás kedvezett nekünk témánk kivesézéséhez. Egész héten kitűnő megfigyeléseket végezhettünk. Legjobb társunk a héten a nagyító lett!
2010. január 11.
Játékidőben megismerkedtünk a szobai hőmérővel.
Megfejtettük jelzéseit, összehasonlítottuk a lázmérővel, majd készítettünk egy speciális hőmérőt, melyre időjárási elemeket rajzoltunk.
Egyik szobai hőmérőnket kitettük az ablakba, hogy mérhessük a kinti hőmérsékletet. Ettől fogva folyamatosan figyeltük a kitett hőmérő, és az időjárás változásait is.
Amikor leültünk a beszélgetőkörbe, újból elővettük a hőmérőket. Megbeszéltük egyezményes jeleinket az "csapadékfajtákat jelző hőmérőnkön". A kitett hőmérőt behoztuk, hogy összehasonlítsuk a bentivel. Pillanatok alatt felmelegedett! Megláthattuk, hogyan kúszik fölfelé a higany a melegben. A radiátorra is rátettük. Megpróbáltuk kitalálni mi fog történni és meddig emelkedik fel fél perc alatt.
Ezután megpróbáltunk esőt varázsolni puszta kezünkkel, lábunkkal...
("Esővarázsló játék")
Miután megbeszéltük, hogy mi is az a csapadék, vetítettünk. Diákon keresztül próbáltuk meg felismerni, milyen téli csapadékfajtákat láthattunk már. Némelyiket igen nehezen különböztettük meg, de új szavakat is tanultunk: dér, zúzmara.
Kint az udvaron az egész óvoda nyomozásba kezdett! Még a kicsik is "derét"-deret kerestek. És találtunk is! Az udvar minden centiméterét átvizsgáltuk nagyítóval! Szerencsénkre csupa dér volt minden.
Amikor bementünk, beállítottuk a "csapadékfajtákat jelző hőmérőnket".
2010. január 12. kedd
A délelőtt gyorsan elment a sok játékkal. A beszélgetőkör alatt, beállítottuk az időjárás-mérőnket, majd megbecsültük, hol lehet hidegebb, kint vagy bent. Ötleteket adhattunk miért van így.
Találós kérdés rejtette a választ arra, mit is fogunk játszani. Hadba álltunk, csapatokat alakítottunk és hógolyókat gyúrtunk újságpapírból meg papírzsepiből a hócsatához!
Nem volt ám ez olyan könnyű feladat!
Időre kellett csinálni, és még azt is nekünk kellett kitalálni, hogyan lesz hógolyó az egész újságpapírlapokból! A küzdelem ezzel még nem ért véget! Ugyancsak időre, nagyság szerint sorba kellett a hógolyókat rendezni!
A csata csata csak ezután jött! Egy hóember szájába kellett a csapatoknak minél több hógolyót bedobni!
A hócsata az udvaron folytatódott.
Versenyre hívtuk a többi csoportot is!
Versenyre hívtuk a többi csoportot is!
2010. január 13. szerda
Délelőtt folytatódott a célba dobó verseny, ballagó tarisznya szövés.
Az ének foglalkozáson új mondókát, dalos játékot tanultunk. Régi mondókáinkat egyenletes mozgással kísértük. Lassabban, gyorsabban énekeltük, majd halkan és hangosabban.
2010. január 14. csütörtök
Új technikával ismerkedtünk. Kevés vízben temperafestéket oldottunk, amit folyékony mosószerrel keverve habzó festéket hoztunk létre. Szívószállal felhabosítottuk, óvatosan a hab tetejére helyezve a papírt, a színes buborékok színpompás nyomokat hagytak.
A fújás erősségét szabályozni nem volt könnyű. Akadtak problémáink! Hi-hi! Több színből választhattunk, megdolgoztatta a fantáziánkat ez a feladat! De helytálltunk!
2010. január 15. péntek
Délelőtt folytattuk a játékot a buborékokkal. Aki tegnap nem fért ide, alig várta, hogy kipróbálhassa. Az elkészült műveket levelezőlapként szerettük volna felhasználni, hogy a LEGJOBB barátunknak megcímezve elküldjük a szeretet postán. Ez sajnos a sok hiányzó miatt elmaradt, mert nem tudtunk mindenkinek lehetőséget adni a levélküldésre. Ezt, egy gyógyultabb időszakban pótolni kívánjuk, hogy a levelekkel feltérképezhessük csoportunkban munkálkodó kapcsolatrendszereket.
Először nyílt ki ma a "Meseládikó". Egy versikével csaltuk ki a mese szereplőit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése